Bakonyszentkirály története
a neolitikumtól 1926-ig


Forrás: Jánni Ottó - BAKONYSZENTKIRÁLY TÖRTÉNETE A NEOLITIKUMTÓL 1926-IG.
A mű kivonatos formában olvasható.
A teljes leírás ITT érhető el Adobe PDF formátumban.
Minden jog fenntartva!


Az őskőkor /paleolitikum/ emlékei nem kerültek elő községünkben, de az újkőkor /neolitikum/ már számos szórványlelettel képviselteti magát itt. Az i.e. 5 - 3. évezred időszakában a már jórészt földműveléssel és Neolitikus emlékek állattenyésztéssel foglalkozó ember, aki már a szövés-fonás és a fazekasság mesterségét is jól ismeri, megjelenik a tájban. Emlékei a Faluvégi földek, Csemetekert, Első tábla és Kenderföldek határrészeken kerültek elő.
...

A népvándorlás korát követően a magyar honfoglalás és államalapítás /i.sz. 9 - 10. század/ Bakonyszentkirály legbeszédesebb emléke annak az Árpád-kori /i.sz. 11 - 13. század/ templom-nak a romjai, amelyet 2000-ben Dr. Törőcsik Zoltán régész, nyugalmazott múzeumigazgató tárt fel a mai református parókia kertjében. E templom védőszentje után /Szent Király= Szent /I./ István király/ kaphatta elnevezését annak idején községünk is.
Szentkirály és környéke 1530-ban Ugyancsak Dr. Törőcsik Zoltán legutóbbi kutatásainak eredményeként sikerült rábukkanni a község első, írott formában rögzített, okleveles említésére is: egy viszonylag késői, I. /Nagy/ Lajos király korabeli oklevél ír róla 1365-ben Zenthkyraal formában. Bakonyszentkirály egy része ekkor - nyilván, említett temploma révén - a veszprémi püspökség tulajdona, más része pedig az 1182-ben alapított zirci cisztercita apátságé. Később a cseszneki várbirtok tartozéka lesz, s ebben a minőségében pusztul el a török hódítást követően a cseszneki vár elestével egyidőben /1563-1566/. A község elnéptelenedik, s Szent István királynak szentelt templomát a hódító török csapatok ekkor rombolták földig. A XVI. századi török hódítást követően közel másfél évszázadig szinte semmit sem tudunk a község történetéről. Az bizonyos, hogy továbbra is a cseszneki vár tartozéka maradt, szórványlakossága pedig áttért, - elsősorban Csesznek ura, Török Bálint hatására - a hitújítók "Helvética Confessio" /= Kálvini reformáció, vallására. Az Eszterházyak a XVII. század elején szerzik meg Csesznek várát, s vele együtt községünket is. A „szent királyi” jobbágyoknak urbáriumuk csak 1761-től van. A határ kétnyomású, a föld öt magot ad. Szántás-vetésből és állattenyésztésből élnek. (1825-ben 120 nemes él a faluban.)A jelentős számú nemességet leszámítva az itt élők a cseszneki úriszék alá tartozó jobbágyok. Árnyaltabb képet alkothatunk az itteni életről Mária Terézia ún. „9kérdőpontos” felmérése alapján. Ez a jobbágyok helyzetét vizsgáló felmérés volt hivatott a XVIII. század legnagyobb reformját előkészíteni: az úrbéri viszonyok rendezését.
...

Az úrbérrendezés Magyar Szent Királyon
A Mária Terézia 1766. december 29-én kelt rendelete alapján indult meg az úrbérrendezés az egész országban. A helytartótanács 1767. január 23-án először 6 dunántúli megyének hozta tudomására és rendelte el az úrbéri rendelet néven ismert szabályozás végrehajtását. Nemsokára a többi megyében is sor kerül az 1767-től 1774-ig tartó úrbérrendezére. Voltak olyan részei is az országnak, ahol ennél is később illetve el is maradt, így például a Temes-vidéken csak 1780-ban egységesítették a jobbágyterheket, Erdélyben pedig nem került sor egységes rendezésre.
...

A jobbágytelkek
A jobbágytelket korabeli történelmi források hely, fundus, sessio néven emlegetik. „Heles gazda” alatt például olyan gazdát értettek, akinek egy egész telke volt. Egy telek egyrészt belsőségből: ház, udvar, szérűs- és veteményeskert, másrészt külsőségből: szántóföldből, rétből, közös legelő- és erdőhasználatból állt. Az egész telket integra sessiónak nevezték a XVIII. századi iratanyagban. Az egész telek nagysága - vidékenként változva - 15 holdtól 40 holdig is terjedhetett. A rendelet előírja mekkora házhely, udvar, szérűs- és veteményeskert szántóföld és rét jár egy egész jobbágytelekhez.
...

A szabályozást királyi biztosok a megyék segítségével hajtották végre. A tényleges helyzetet „a 9 kérdőpontra adott válaszok” alapján mérték fel. E „9 kérdőpontos” dokumentumot „Magyar Szent Királyon” is elkészítette a Tekintetes Vármegye „exmissiója” 1768. április 29-én.
...

Vizsgáljuk meg azonban elsőként a telkekhez kapcsolódó szabályozás helyi eredményeit és következményeit.
A „9 kérdőpontos” felmérés alapján történt az egyes helységek osztályba sorolása a megyére megállapított osztályok valamelyikébe, és ennek alapján az egyes jobbágyoknak járó telkek, résztelkek rögzítése, a meglevő kiegészítése, illetve csökkentése a szükség szerint. Valamennyi lakost bevezették az úrbéri táblának nevezett rovatos nyomtatott összeírásba, külön a jobbágyokat, külön a zselléreket (azokat, akiknek földje nem érte el az 1/8 telket, a zsellérek közé számították). A jobbágyok neve mellett feltüntették, hogy telkük egész vagy résztelek; mekkora belsőség, szántó, rét tartozik hozzá és minden lakosra pontosan megállapították, hogy milyen szolgáltatásokra kötelezett.
...

Nézzük meg az 1769 - es úrbéri tabellát. Nos ebben az időben a legnagyobb gazda ifj. György Péter volt. Mit tudunk meg az ő telkéről, és úrbéri tartozásairól? A ”Jobbágy Helynek Minéműsége” rovatban 6/8-ad áll, tehát majdnem egész telekkel rendelkezik. Ennek arányában a belső telke (házhely, szérűs-és veteményes kert) 2 pozsonyi mérő, 20 hold szántó földel rendelkezett (40 pozsonyi mérő), és hat szekérre való rétje van. Tartozott 41 3/8 nap igás vagy 82 4/8 kézi szolgálattal, 1 forint adót, 6/8 öl tűzre való fát vágott az erdőn, ezen kívül 4 1/2 funt fonallal (minden bizonnyal kenderről volt szó) 6/8 icce kifőzött vajjal, másfél kappannal és csirkével és 9 tojással. György Péterhez hasonló kondíciókkal mindössze egy gazda, nevezetesen Szabó György rendelkezett. Ezután 23 3/8 telkes gazda következett. Ezek megközelítőleg féltelkes jobbágyok voltak. 17 házas zsellér élt még a faluban. Tartozásuk a tabella szerint mindössze 18 nap gyalogrobot és ők is fizették azt a bizonyos korábban „füst pénznek” emlegetett 1 forintot. Ez alól csak a 3 házatlan zsellér volt kivétel, akiknek az összes úrbéri járandóságuk 12 napi kézi robot volt.
...

Összeírások: 1777-1846
Mária Terézia 1777. évi pátensében elrendelte az örökös tartományokban a népesség összeírását, amelyet Magyarországon nem hajtottak végre. Második Józsefnek sikerült reformterveinek megvalósításához a polgárság, az ipar és a parasztság számarányára vonatkozó adatok megszerzése az 1784-87 közötti összeírás során.
Ebből az összeírásból egyértelműen kiderül, hogy Magyar Szent Királyon igen magas a nemesek száma. Honnan a sok nemes? Két lehetőség van: a) királyi szolgálónépek éltek itt, akik államalapító királyunk óta még mindig megőrizték kiváltságaikat, adómentességet élvezve köznemesi sorban éltek; b) a cseszneki várnépek leszármazottai.
...

XIX. század tizedik éve egy földrengéssel írja be magát a falu történetébe: „az 1810dik esztendő januáriusának 14dik napján estvéli 5 és 6 órák között igen nagy földindulás lévén / melly még azután is tsak nem esztendeig rettegtette ezt a környéket / két első szobáinak boltjait az Parochiális háznak annyira megrepedeztek s erőtlenedtek, hogy még azon esztendőben kéntelenítettünk lebontani és azon szobákat is úgy mint az hátulsó ház legelőször építettett gerendákra és padlásra tsináltatni.” Minden bizonnyal az 1810-es móri földrengést észlelték Magyar Szent Királyon is.
1825-ben Szabó Sándor lelkész a Superintendentia utasítására összeírja a Magyar Szent Királyon élő, valamint a hozzá tartozó filiák református lakosságát, név szerint, a vagyoni és a társadalmi helyzetre utaló vonatkozásokkal együtt. Ebben az időben a szent királyi és cseszneki társult református anyaegyházhoz tartozott mint filia: Varsány, Bakony Tamási, Koromla és Szent László.
...

Vallásilag 1851-ben már nagyon vegyes képet mutat a két Szent Király. Evangélikusok, reformátusok, katolikusok és zsidók élnek itt. Híresek rétjeikről, erdeikről és mai szemmel bármennyire is hihetetlenül hangzik, de Fényes Elek elismeréssel szól boraikról. Mindkét Szent - Királynak birtokosa ebben az időben gróf Eszterházy László, rozsnyói püspök. „Most zár alatt lévő örököse fele részben gr. Eszterházy Imre, felében gr. Eszterházy János maradékait illeti.”
...

1769-ben Eszterházy Gábor a község határában würtbergi németajkú, katolikus vallású lakosságot telepít le, s megkülönböztetésül az új települést ekkortól nevezik Németszentkirálynak, a régit pedig Magyarszentkirálynak. Az 1769-es urbárium aztán egészen 1848-ig érvényben maradt. Az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc után községünkben 1856-ban ment végbe a tagosítás, a felszabadított jobbágyok – most már parasztok - tulajdonába kerülő: földek elkülönítése a földesúri birtoktól.
...

A két község közigazgatásilag majd csak 1926-ban egyesül Bakonyszentkirály néven.
A község máig legismertebb szülötte, az irodalmár, történész és filológus Szabó István /1801 - 1892/ szinte végigélte a 19. századot.
1801. július 4-én született Bakonyszentkirályon, a földműves, református vallású Szabó János családjában. Szüleit korán elvesztette, s Molnár Ferenc, gróf Eszterházy László ügyvédje vállalt gyámságot felette. Hatására a 12 éves gyermek katolikus hitre tért, s a rozsnyói püspöki nevelőintézetbe került. 1826-ban szentelték pappá, s Nógrád és Gömör megye falusi plébániáin látott el egyházi szolgálatot, s végzett kiemelkedő irodalmi tevé-kenységet. Elsősorban műfordításai révén vált ismertté. Lefordította a görög klasszikusok közül Homérosz Iliászát és Odüsszeiáját, majd Aiszóposz meséit, ugyanakkor két antológiát is kiadott. Munkássága elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság és a Philológiai Társaság is tagjává választotta. Halála után öt évvel, 1897-ben tanulmányai színhelyén, Rozsnyón, szobrot emeltek.
...

Forrás: Jánni Ottó - BAKONYSZENTKIRÁLY TÖRTÉNETE A NEOLITIKUMTÓL 1926-IG.
Fent a mű kivonatos formában olvasható.
A teljes leírás ITT érhető el Adobe PDF formátumban.
Minden jog fenntartva!